Állatos filmek

Még a szilveszteri házibulin megnéztük az állatok berúgnak c. jelenetet a Sivatagi show-ból és ezen fellelkesülve most meg fogom nézni a pingvinek vándorlása c. állatos filmet:) Ilyenkor mindig jön egyébként valahonnan máshonnan is info a felmerült témához: most éppen a könyvből, amit olvasok. A könyv címe Multikulti Írója egy fiaatal, Berlinben élő orosz, Wladimir Kaminer. Kis novellák találhatók benne a verlini életről. Ebből idézek most a "kihasznált állatszínészek" c. részből.


"Negyven percen keresztül bámultam lenyűgözve egy pingvnt a tévében. Fantasztikus volt, csöppet sem zavarta a kamera, és egyébként is jöval őszintébbnek tűnt, mint sok profi színész, akinek voltaképpeni feladata a nézők szórakoztatása. Ráadásul ezek az emberek állati sok pénzt keresnek. A pingvin viszont ingyen csinálja. Értelmiségi barátom azt mondja, hogy már csak állatokról szóló filmet néz, mert az emberek mindig hazugnak tűnnek a képernyőn, egy másik, egyetemista barátom pedig azt panaszolja, hogy manapság már csak az állatfilmekben látni igazán jó, dühödt szexet. A feleségem azért szereti az állatos filmeket, mert egyszerűen aranyosnak találja az állatokat. A lányom pedig azért nézi őket, mert ott úgyszólván élőben láthatja viszont kedvenc mesefiguráit. ..."

Én meg azt szeretem az állatos filmekben, hogy viccesek, néha el is érzékenyítenek, gyönyörű a természet, és az állatok nem vernek át, bennük nem csalódsz, az biztos. Jó lenne egy kutya, vagy egy lusta kandúr, akinek a nagy fejét lehetne vakirgálni, miután vékony elhaló hangon kikönyörögte magának az ételt. Gyíkok meg hasonlók szóba sem jöhetnek, kell az érintés, a simi. És jó lenne, ha okos lenne, nem szeretem a félős, buta kutyákat és macskákat. Lassan asszem ideje lenne elköltözni vidékre Pest köré vhova. Már nagyon hiányzik az életemből a természet, a háziállatok, maik tényleg otthonossá teszik a környzetet.